Mi a szar az a "Hungarian soup"?

Két képet tegnapról :)...


Ugye? Krakkóig kell jönnie a magyar ember lányának, hogy találkozzon nemzete eledelével. (Hozzátenném, még mindig nem jöttünk rá, mi lehet. Enikő szerint a "mindentbeleleves", amit anyukáink akkor csinálnak otthon, ha épp semmi sincs, mégis minden van. Én anyukám azt mondja, "sportleves". Mert telenyomja zöldséggel, és az sportos. :) )

Délelőtti városnézésünket elöntötte a cunami, cipőnk átázott, olykor az esernyőnk is. Mert itt kérem szépen május van. Enikő hősiesen küzdött a hisztirohamaim ellen, végül belátta, csak egy Grace Klinika tudja az indulataim csillapítani. Visszaérve a szállásunkra Scott fogadott (aki Stephen/Steven/Sztívön/Pista , de annyira egyértelmű volt Barbinak, mikor megkérdeztem, hogy hívják legújabb skót barátunkat, hogy Scott, hogy én bevallom, nem is kétkedtem Barbi szavában. :D). Szóval Scott-tal és Szolussal (Enikővel) örömtáncot jártunk, merthogy eltűnt az alkesz arc (korábbi nevein: a sorozatgyilkos, Azazállat), s gyorsan meg is nézettem velük a legújabb Grace Klinikát. Scott azt mondta, marad a focinál inkább, de megkínált bennünket csokival. Enikő közben zugivott a vendégváró páleszünkből, így miután a Grace Klinika hatására még a nap is kisütött, végigröhögte a Vistula-parti sétánkat :D .

Aztán egyszer a semmiből megpillantottam Szását, Sanyit, az oroszos csoporttársam. Számon kértem tőle, miért nem várt jófajta Zsubrovkával minket tegnap a busznál, meg egyáltalán, miért nem írt vissza egy mail-t sem. Na jó, ennek csak fele igaz, de akár mondhattam is volna. Kárpótlásul este szervezhetünk közös progit. Meglátjuk.
Ja, később visszaértünk, és alkesz koma már itt fetrengett újfent. Éljen.

Ma:
- Enikő megállapította, itt (Lengyelországban) laknak a rossmannok, majd pacsival hitelesítettük meglapítandó lengyel DM láncolatunk szerződését.
- Enikő megállapította, a lengyelek nem esznek fagyit, de a cukrászdában azéé kenyér van ...

May the force be with you :) még jelentkezünk.